Mikor egy online boltba beérkezik egy megrendelés, a kiszedő munkatárs a rendelési listával a kezében körbesétál, összegyűjti a termékeket a polcokról, visszaviszi az asztalához, összerakja a csomagot, majd kezdődik minden előről a következő rendeléssel. Ezt hívják a kereskedelemben komissiózásnak.
Az e-commerce fejlődésével egyre nagyobb rendelési mennyiséggel, és egyre nagyobb raktárakkal bíró kereskedőknél ez a folyamat drasztikusan megnövelte a raktárakban dolgozó alkalmazottak számát, ezáltal a cégek működési költségeit.
Hogyan lehet javítani a hatékonyságon?
A dotkom láz idején épp a túl magas működési költségek miatt csődbe ment online élelmiszerbolt, a Webvan egykori alkalmazottja, Mick Mountz a következőképp gondolta újra a problémát:
Milyen lenne egy raktár, ha a munkaerő ingyen lenne? A válasz egyszerű volt, minden reggel odamenne tízezer raktáros, mindegyik fogna egy terméket, és amelyikre éppen szükség van egy rendelésnél, azokat előrehívnák, hogy adják oda a kiszedőknek.
A valóságban azonban nincs ingyenmunka, így valamilyen módon mozgó polcokkal kell helyettesíteni a tízezer embert. De mivel nincs minden termékre minden nap szükség, ezért felesleges beruházás az összes polcot robotizálni. Elég, ha a robotok odagurulnak, felemelik a szükséges polcot, és odaviszik a kiszedőkhöz.
Mountz összeállt két, robotikában jártas mérnökkel, és megalapították a Kiva Systems-t. Több évnyi iteráció után az ötlet a piacon is megállta a helyét, nagyobb raktárak esetében akár harmadannyi idő alatt lehetett összeállítani a csomagokat. Több kereskedő mellett az Amazon is használta a technológiájukat, és annyira megtetszett nekik, hogy senki mással nem akartak osztozkodni rajta. 2012-ben inkább megvették az egész céget 775 millió dollárért, hogy csak nekik szállítsanak.
Hogyan értek el háromszoros hatékonyságot?
A rendszer két alapvető eleme a könnyű szerkezetű, mobil polc, valamint az önjáró porszívóhoz hasonló szállítórobot. A raktárat széles autópályákra, valamint polcsorokkal szegélyezett utakra bontják.
Amikor beérkezik egy megrendelés, a raktárkezelő szoftver lokalizálja, mely polcon vannak a szükséges termékek, és a legközelebb eső inaktív szállítórobotot odaküldi. Az üres robotok a kertek (polcok) alatt is tudnak közlekedni, hogy tehermentesítsék az utakat.
A robot megemeli a polcot, és elindul a kijelölt csomagösszeállító pult irányába. Videókon jön ki legjobban, milyen látványosan nyüzsögnek a polcokkal megrakott robotok a raktárban. A robotok alján egy kamera vizsgálja a padlón méterenként elhelyezett 2D vonalkódokat, amelyek a tájékozódást segítik. Folyamatosan kommunikálnak az útvonalról a központi logisztikai szoftverrel, de a roboton lévő szenzor is figyeli a környezetét, elkerülendő az ütközést.
Mikor a polc a kiszedőhöz ér, beáll az adott pultnál sorban álló polcok mögé. Amikor sorra kerül, egy lézer lámpa megvilágítja a polcon a szükséges terméket, így a raktárban dolgozók szinte emberi robotként, gondolkodás nélkül vehetik le a szükséges termékeket.
Ezután a logisztikai szoftver kijelöli a robotnak a polc új helyét. Minél gyakrabban vásárolnak a polcon tárolt termékekből, annál közelebb a kiszedőkhöz.
Ez a végletekig fokozott optimalizálás teszi lehetővé, hogy egy 10 000 négyzetméteres, Kiva rendszerrel felszerelt raktárban 75 ember munkáját már csak 25 végezze. Hogy ez milyen jövő felé vezet, arról hamarosan írok posztot.
