28 milliárd forint egy bizonytalan célra

2014. október 01.

Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy egyre több amerikai kockázatitőke-befektető tesz pénzt olyan startupokba, amelyek a "világ nagy kérdéseire" keresik a választ.

Befektetői szempontból már egy új megközelítésű prezentációkészítő szoftver, vagy egy új üzenetküldő alkalmazás is eléggé kockázatos. Azonban egy otthoni fúziós reaktor, vagy közösségi finanszírozású egészségügyi modell ötletére korábban minden befektető lecsapta volna a telefont. Ma viszont egyre több cikket olvasni a tech sajtóban, ami arról szól, hogy korábban elképzelhetetlenül elszállt ötletek megvalósítása mögé állnak be befektetők. Persze nincs szó arról, hogy minden VC mesterséges intelligenciát, vagy űrsiklót fejlesztő cégbe szórná a milliókat, de érezhető, hogy egy tendencia indult, amiben az elképzelhetetlen kezd elképzelhetővé válni, de legalábbis talán lehetségessé.

eu1.jpg

Mi változhatott meg?

Azt gondolom, szerepe lehet annak, hogy a világ legismertebb tech vállalatai közül többen (Google, Facebook) kötelezik el magukat világmegváltó ötletek mellett. Miközben folyamatosan csiszolgatják az aranytojást tojó rendszereiket, nem csak arra fókuszálnak, hogy mi lesz jövőre, hanem kinyitják a pénztárcájukat a következő évtized problémáinak megoldására is. 

A Google és a Facebook is aktívan foglalkozik azzal, hogyan lehetne olcsó internetet vinni a föld minden lakójának. A Facebook kétmilliárd dollárt fizetett a virtuális valóságot néhány száz dollárért a vásárlók kezébe adó Oculus Riftért. A mindössze négy éve indított Google X pedig már nyolc projekten dolgozik, köztük olyanokon, mint a vezető nélküli robotautó, a Parkinson-kórosok életét megkönnyítő kanál, vagy a repülő szélerőmű. Néhány esetben még olyan - technológiától távol álló - cégek is felkaroltak ilyen ötleteket, mint a Coca Cola, amely beállt a Slingshot nevű olcsó, és strapabíró víztisztító berendezés harmadik világbeli terjesztése mögé.

Emellett szerepet játszhat, hogy mostanra a technológia fejlődése egy olyan pontra ért el, hogy minden lehetőség adott a kreatív ötletek megvalósításához: a szükséges hardverek olcsók, és elfogadható minőségűek, a szoftverek ingyen vannak (vagy olcsók), és egyszerűen megtanulhatók, az API-k használatával rengeteg szolgáltatást készen kapnak a fejlesztők, a felhőszolgáltatások olcsók. Ez az alap lehetőséget ad arra, hogy olyan ötletek is megvalósulhassanak, amire korábban nem is mertünk gondolni. Egy kontaktlencse, ami a könnyeinkből elemzi a vércukorszintünket? Ipari robot egy átlag munkás egyévi fizetéséért? Mi ez, valami sci-fi?

Persze ettől még az ilyen innovációk támogatása csak a nyitottabb kockázatitőke-befektetők területe. Volt eddig.

Ugyanis olyan szereplő lépett a pályára, akire sosem gondoltunk volna.

eu2.jpg

Az Európai Unió Horizont 2020 programjának Ipari Vezető Szerep pillérében, az Innováció a KKV-k számára programban található KKV eszköz alprogramban bújik meg az Open Disruptive Innovation Scheme pályázati felhívás (az EUs pályázati programok örökös jellemzője az átláthatatlan bonyolultság).

Ebben a felhívásban az Európai Unió korai stádiumban lévő, magas kockázatú, diszruptív innovációs tartalommal rendelkező informatikai ötleteket kíván támogatni. Az Unió persze korában is támogatta a kutatás-fejlesztést, de az explicit diszruptív technológiák finanszírozása újdonság.  

Mi az a diszruptív innováció?

Az innovációk egyik kategorizálási módja a fenntartó (sustaining) vs. megbontó, vagy megszakító (disruptive) felosztás. A diszruptív innováció lerombolja az érvényben lévő piaci modelleket, szabályokat, piaci viszonyokat, míg a fenntartó nem okoz ilyen radikális változást.

Ez a kategorizálás tehát nem közvetlenül magára az innovációra utal, hanem az általa kiváltott piaci hatásra. Ennek a legjobb példája, hogy nem az autó technológiáját tartják megbontó innovációnak (mert nem az alakította át a közlekedést), hanem az elérhető árú autók tömeggyártását.

A hétköznapi életben leggyakrabban fenntartó típusú innovációkkal találkozunk. A Prezi nem reformálta meg a prezentációkészítés világát, csak egy új opciót nyújtott azoknak, akikhez a zoomolós megközelítés közelebb áll, mint a hagyományos, slide alapú prezentációk. De ilyen például az iPhone sokadik verziója, ami egyrészt integrálja a terjedőben lévő technológiákat (pl. NFC), valamint a felhasználók szokásai mentén csiszolgatja a telefon felhasználói élményét.

Ezzel ellentétben pl. a Craigslist teljesen újradefiniálta az apróhirdetési piacot, felborítva az addigi piaci erőviszonyokat, lenyomva a piac nagy szereplőit, a print lapokat. A Skype is megbontó innováció a nemzetközi hívások területén. Ugyanez lehet a helyzet az első iPhone-nal, a személyszállítást megreformáló Uber-rel, vagy az önmagát vezető autóval (ha egyszer piacra kerül).

Ahogy a példákból látszik, a diszruptív innovációk általában könnyebbé, egyszerűbbé, olcsóbbá tesznek termékeket, illetve tevékenységeket. Olyan tárgyakat, szolgáltatásokat tesznek lehetővé a tömegek számára, amelyek korábban nem, vagy csak bizonyos kör számára voltak elérhetőek. Ezt ugyanakkor legtöbbször valamilyen technológiai ugrással képesek megtenni.

eu3.jpg

Az EUs pályázatban arra ösztönzik az európai startupokat, hogy olyan innovációkat hozzanak létre, amelyek új piacokat képesek teremteni. Az ilyen innovációkra illeszkedik a Kék Óceán néven ismert stratégia (az egyik EUs dokumentumban említik is), amely szerint nem érdemes egy meglévő, zsúfolt piacon megjelenni, és folyamatos árversennyel küszködni. Ehelyett találjunk ki valami olyat, amiről az emberek ma még nem is tudják, hogy szükségük van rá, így a piacunk olyan nagy és szabad lesz, mint az óceán, természetesen konkurrencia nélkül. Erre jól ismert példa az iPad, hiszen amíg a piacra nem került, az emberiségnek fogalma sem volt arról, hogy szüksége lenne táblagépekre.

Ebből látszik, hogy a tender olyan innovációkat támogat, amelyek rendkívül magas kockázattal járnak. Még ha csak arra vonatkozna a téma, hogy az innovációnak radikálisnak kell lennie, akkor a bírálat tartalmazhatná az objektivitás szikráját. 

De előre megmondani, hogy mondjuk egy új, mobiltelefon alapú parkolási rendszer át fogja-e formálni a parkolási piacot, az a jövőbelátók területe.

Ezért fura, hogy az Európai Unió ennyire kockázatos területen fog kiosztani két év alatt 90 millió Euró támogatást. Az is kérdéses, milyen szakemberek tudják elbírálni, hogy mondjuk egy big data analitikákat KKV-knak elérhetővé tevő szolgáltató (a TechCrunch versenyén indult ilyen nemrég) mekkora diszruptív potenciállal bír. Különösen fura terület ez, mert a bírálatnál szempont, hogy az innováció új munkahelyeket teremtsen. Holott a legtöbb diszruptív technológia legalább annyi munkahelyet szüntet meg, mint amennyit teremt.

Azt gondolom, az EU-nak nem abban az irányban kellene támogatásokat kiadnia, ami még az óriási befektetési tapasztalattal bíró amerikai VC döntéshozóknál is megérzésen alapszik. Sokkal fontosabb lenne támogatni a meglévő techhnológiák elterjedését, hiszen az átlagember nem hinné el, hogy vezető nagyvállalatoknál milyen viszonyok uralkodnak még ma is. Ugyanazon dokumentumokat tárolják több helyen, több verzióban, Excel táblákat másolgatnak és küldözgetnek emailen, integrációra képtelen rendszerekbe viszik be kézzel adatsorok ezreit.  

Persze értem, hogy a program Ipari Vezető Szerep pillérének célja, hogy Európa ismét innovációs vezető hatalommá váljon, de szerintem ezt nem lehet ilyen direkt eszközökkel elérni.

Kattints a Like gombra, és azonnal értesülsz róla facebookon, ha új poszt jelenik meg a Smart Tech Blogon:

A bejegyzés trackback címe:

http://smart.blog.hu/api/trackback/id/tr906748917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

1001nappal 2014.10.03. 05:10:59

28 milliárd forint európai léptékben nem pénz. A magyar pályázati pénzszórás ismeretében, még Magyarországon sem az. Gondolj bele, hogy csak a magyar startup-hiénák haverkodására kiosztják ennek az ötszörösét. Elvégre a Gazella minden, csak nem valódi starup-támogatás. Öntik a pénzt abba, hogy létrejöjjön egy piacon életképtelen igyenélő közösség.
A diszruptív technológiák a kívülállóknak lehet, hogy a lilaköd-álomvilággal egyenértékűek, de ezek valójában nagyon is kézzelfogható dolgok, nagyon is értékelhető üzleti tervekkel, és pontosan számolható üzleti kockázatokkal. Csak onnan tudom, hogy nekem is van vagy öt ilyen kidolgozott projektem. (Amiket persze európai pénzből soha nem fogok megvalósítani. Ezeknek a pályázatoknak ugyanis borzalmasan vállalkozásellenes a konstrukciójuk.)
A kockatőkések döntése természetesen egybites. Vagy adnak pénzt, vagy nem. De a döntést nem egybites mérlegelés előzi meg. Az üzleti lehetőségek, a profitvárakozások és a kockázatok egy-egy skálán helyezkednek el. Jól mérhetően és jól számolhatóan.
A poszt azt a hiedelmet erősíti, hogy egy-egy diszruptív projekt sikerességét megítélni a csillagjóslás kategóriája. Ez egyszerűen nem igaz. Ha valami az ember számára idegen, azt megismerni érdemes, nem elutasítani.

tobias2 2014.10.03. 09:11:18

Az EU úgy ahogy van leírható. Külpolitikáját tekintve a NATO pincsikutyája, gazdaságpolitikája eszement. Gondoljunk itt a központi bank negatív kamatára, amely idióta módon eltorzítja a piaci viszonyokat. Növekedés nulla, öregedés és adósság annál inkább. Bürokrácia az egekben. Az EU-nak nincs jövője, csak úgy tesz mintha lenne.

venmarton 2014.10.03. 10:56:19

@1001nappal: A statisztikák szerint a startupok 90%-a becsődöl egy idő után. Ez nem utal pontosan számolható kockázatokra.

xclusiv 2014.10.05. 21:54:06

Egyszerűen van itt egy ordenáré lufi, mert a QE miatt baromi sok pénz van a piacon, amivel nem tudnak mit kezdeni. Ez ki fog pukkanni. A snapchat sehol nem ér 10 milliárd dollárt, de még egyet se. Soha nem fog ennyi bevételt se termelni...

A másik része meg, hogy a nagy cégeknél (google, fb, stb.) hatalmas pénzek vannak adóparadicsomokban, és ha onnan simán hazavinnék a pénzt, akkor nagyon sokat kellene adózniuk. Szóval inkább vesznek belőle valamit, amiből hátha lesz valami.

Az EU meg teljesen vakon van, de ez mindig is így volt.