Mi az a közösségi gazdaság, és hogyan vesz részt a mindennapjainkban?

2014. október 07.

sha_1.jpg

Mi az a közösségi gazdaság (sharing economy)?

Az emberek többsége - már akinek eszébe jut valami róla - a fogalomról az autómegosztásra, szállásmegosztásra gondol, pedig ennél sokkal bővebb tartalommal bír.

A Wikipedia szerint: az emberi és fizikai erőforrások közösségi gazdasági megosztásán alapuló rendszer.

Vagyis általánosságban lerombolja a hagyományos ellátási láncot, ahol a cégek a szolgáltatók, a végfelhasználók pedig a fogyasztók. A közösségi gazdaságban a végfelhasználók felléphetnek szolgáltatóként és fogyasztóként is.

Néhány példával érthetőbb a különbség.

Hagyományos ellátási lánc Közösségi gazdaság
Ha külföldre utazunk, szállodában lakunk, amelyet egy cég működtet magánszemély által kiadott lakásban/szobában lakunk
Ha taxival akarunk menni fogunk egy taxit, amit egy taxitársaság működtet hívunk egy közösségi taxit, amit egy magánszemély szolgáltat
Ha szükségünk van egy ütvefúróra és nekünk nincs, veszünk egy kereskedőtől, vagy bérlünk egy gépbérbeadással foglalkozó cégtől veszünk vagy bérlünk használtan egy magánszemélytől
Ha kell egy nagyobb babaágy a gyereknek megvesszük a kereskedőtől megvesszük használtan egy magánszemélytől, akinek már nem kell


A fenti példákból rögtön levezethető a sharing economy összes előnye, illetve a kritikái is.

A legnagyobb előnye, hogy a hagyományos módszerhez képest ugyanazt olcsóbban kapjuk meg, vagy ugyanannyi pénzért többet, jobbat kapunk. Például ugyanannyiért bérelhetünk fúrót, de mondjuk a magánszemély bérbeadó házhoz hozza.

Ugyanakkor az összes példa mellé hozzátehetnénk, hogy míg a legtöbb cég adót fizet a bevételei után, minőségbiztosítási feltételek mentén dolgozik, hogy feltétlen azt kapjuk, amit ígért, és biztosítással rendelkezik a véletlenül előforduló károk fedezésére, addig a közösségi gazdaságban mindez nincs, vagy esetlegesen van meg.

Ugyan a sharing economy kifejezés az utóbbi években vált ismertté, a terjedése már jópár éve tart. Amikor a Vaterán/Teszveszen/eBay-en adunk/veszünk, a közösségi gazdaság résztvevői vagyunk. Sőt, ha konzekvensek akarunk lenni, a közösségi gazdaságba tartozik az is, amikor magán nyelvtanárhoz járunk, amikor a szomszéd ezermesternek fizetünk, hogy lenyírja a füvet, vagy megjavítsa a csöpögő ereszt, amikor felveszünk egy stoppost, vagy feketén kiadjuk a lakásunkat.

Eszerint a közösségi gazdaságban semmi újdonság nincs?

A modellt tekintve nem sok. A megvalósításban már annál inkább.

Korábban szervezetlenül zajlottak az üzletkötések. A szervezőerőt a személyes ismeretség (pl. bébiszitter, takarító), vagy az apróhirdetési újságok jelentették. A web, és különösen a mobil technológiák elterjedése azonban olyan platformot kínál, amelyen könnyen, gyorsan és problémamentesen lehet információkat megadni (pl. fotókat feltölteni, lokációt megadni), és kommunikálni. Így létrejöttek azok a sharing economy szolgáltatók, akik jutalék ellenében összehozzák a keresletet a kínálattal, és a lehető legegyszerűbbé teszik, hogy megtaláljuk, amit keresünk.

Ilyen szolgáltató az Uber a taxizásban, az AirBnb a szállásszolgáltatásban, a TaskRabbit a kétkezi munkák területén, vagy az említett eBay a használtcikk kereskedelemben.

Aki kritikusan figyeli a közösségi gazdaságot, azt mondhatja, hogy ez nem más, mint a bérbeadás/bérlés új, webkettes neve. Bérbe adni lehet lakást, egy helyet az autóban, és munkaidőt is.

sha_2.JPG

Mire volt szükség a közösségi gazdaság kialakulásához?

A modell elterjedéséhez meg kellett változnia az emberek gondolkodásnak. Rá kellett jönniük, hogy bizonyos tárgyaik az idő nagyrészében használatlanul állnak. Fel kellett ismerni, hogy a birtoklás sok esetben feleslegesen nagy költséggel jár. Rengeteg példát lehetne sorolni. Az autók a napok 90%-ban parkolnak. A szoftverek jó részét elvétve használjuk. A filmek, könyvek többségét egyszer megnézzük/elolvassuk, és többet rá se nézünk. Hány embernek van ütvefúrója, bringája, fűnyírója, amit ritkán használ?

Az elmúlt évek legtöbb informatikai buzzwordje a bérlés-alapú gazdasághoz kötődik. Néhány példa arra, hogy milyen sikeres modellek segítették elő a közösségi gazdaság megteremtődését:

  • Online zenei és video streaming szolgáltatások - ingyen, vagy havi díjért rengeteg film és sorozat nézhető meg, vagy zene hallgatható meg online (pl. Netflix, Spotify)
  • MOOC (Massive Open Online Courses) - ingyen, vagy havi díjért sokezer online tanfolyam végezhető el (pl. Lynda.com, Coursera, Edx, Khan Academy)
  • SaaS (Software as a Service) - ingyen, havi díjért, vagy eseti díj ellenében használható, legtöbbször browserrel elérhető szoftver (pl. Evernote, Office 365, Salesforce, Zoho, oDesk)
  • IaaS (Infrastructure as a Service) - ingyen, vagy havi díjért igénybe vehető online tárterület (pl. Dropbox, Amazon Web Services, GoDaddy)

Ezek segítségével elfogadottabbá vált, hogy a birtoklás helyett a bérlés is megfelelő egy adott cél eléréséhez. Ez a vevői oldalon megjelenő magánszemélyeknél, és kisvállalkozásoknál viszonylag gyorsan ment, a bérlés - mint olcsóbb opció - előnye miatt. A birtoklás igénye a nagyvállalatoknál különböző okokból azonban nagyon erős, így ott a leglassabb a terjedése.

A sharing economy elterjedéséhez azonban még két összetevőre szükség volt.

A megosztásos modell funkcióit egyszerűvé tevő mobil technológiák elterjedésére, amellyel a technológiai akadályok elhárultak, valamint a gazdasági válságra. Ez utóbbi egyrészt spórolásra, olcsóbb megoldások keresésére ösztönözte az embereket, másrészt az állásukat vesztett tömegek nyitottá váltak azonnali, alternatív bevételi források kiaknázására. Így lett rengeteg vállalkozója az Ubernek, vagy a TaskRabbit-nek.

Ahogy egy ironikus ábra mutatja:

Mit hoz a jövő a közösségi gazdaság területén?

A modell széleskörű elterjedésének, életképességének fő vízválasztója az lesz, hogy a kritikákban megfogalmazott három pontra milyen választ tudnak adni:

Adózás - ha olyan közösségi szolgáltatások szorítanak ki piaci cégeket, amelyek aztán részben vagy teljesen feketén működnek, az nem fogja elnyerni az állam jóindulatát. Léteznek már egyes területeken (pl. lakáskiadás) olyan kedvező, általánydíjas adózási megoldások, amelyek elősegítik a sharing economy-t, de nem minden terület van lefedve, és ezek ellenőrzése is jóval nehézkesebb. Gondoljunk csak a Vaterás eladók esetére a NAV-val. A gyakorlatban nem könnyű bizonyítani, hogy egy eladó üzletszerűen kereskedik a neten, vagy csak a szülei hagyatékát adogatja el.

Minőségbiztosítás - ha egy takarítócéget bízunk meg, elvárható, hogy ne tűnjön el semmi a lakásból. Ha egy taxiba ülünk be, elvárható, hogy tudják merre kell menni Ferihegyre. Rengeteg cikk szól a neten arról, hogy a sharing economy szolgáltatásoknál ez nem törvényszerű. Így ezen szolgáltatóknak kell rábírniuk a kiközvetített magánszemélyeket, hogy bizonyos minőséget megtartsanak, különben elvesztik a vásárlók bizalmát. Ezt segíti a szinte minden ilyen szolgáltatásban benne lévő minősítési rendszer, amelynek segítségével a vevők minősíthetik az egyes szolgáltatókat. Ha pl. egy Uber taxisra sokan panaszkodnak, szoftveresen megoldható, hogy nehezebben kapjon új fuvart.

Biztosítás - előre nem látható káresemények mindig történhetnek. A piacon lévő vállalkozások legtöbbje fel van erre készülve, és rendelkezik valamilyen biztosítással. De ki vállal felelősséget, ha egy Uber taxi karambolozik, és megsérül az utas? Vagy ha egy TaskRabbit takarító lever egy drága vázát? A nagyobb amerikai sharing economy szolgáltatók már vállalnak bizonyos biztosítási szinteket, de ezek még nem minden esetben találkoznak a hatóságok elvárásaival.

Az amerikaiak mindössze 4%-a használta már a közösségi gazdaság két legerősebb szolgáltatását, az AirBnB-t illetve az Ubert. Ez mutatja, hogy óriási növekedési potenciáljuk van.

Kapcsolódó poszt: Mik lesznek a jövő legsikeresebb online közösségi szolgáltatásai?

Ezen szolgáltatók modellje alapján egyre több, speciális igényekre készült rendszer indul:

http://www.roost.com/ - magánszemélyek kiadhatják raktárnak a házukban lévő használatlan pincét, garázst, tárolóhelyiséget.
https://liquidspace.com/ - cégek kiadhatják az irodjuk tárgyalóját a kihasználatlan időpontokra olyan cégeknek, amelyek nem rendelkeznek helyi irodával.
https://www.spinlister.com/ - magánszemélyek bérbe adhatják a bringájukat, szörfdeszkájukat, sílécüket

Ahogy a netes vállalkozók azon töprengenek, milyen területeken lehet a birtoklást bérléssel helyettesíteni, vagy piaci szolgáltatókat magánszemélyekkel kiváltani, szinte naponta jelennek meg újabb szereplők.

Nagy kérdés, hogy ha a fenti kritikákban szereplő kitételeket mind teljesítik a közösségi gazdaságban szereplő szolgáltatók, akkor mennyivel tudnak végül olcsóbbak lenni piaci versenytársaiknál. 

Kattints a Like gombra, és azonnal értesülsz róla facebookon, ha új poszt jelenik meg a Smart Tech Blogon:

A bejegyzés trackback címe:

http://smart.blog.hu/api/trackback/id/tr156767677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

integrans 2014.10.08. 17:00:27

Mindehhez kapcsolódik:
Kedves embertársak! - Emberséges közviszonyok nélkül, - mind odaveszhetünk! Ezt kéne már minél többeknek a saját jól felfogott érdekükben is megérteni: A reális és szükséges társadalmi stabilizáció program kiindulópontja, nem más, mint az Európai alapjövedelem bevezetésére való tömeges igények felmutatása! - Ezért ez a hír téged is, mindenkit érint. - Segíts, magadon úgy, hogy közben mindenki, mindenkin is segít. - Kérünk oszd meg a hírt, ahol csak lehetséges.

Mert van alternatíva!
Csak mutassuk fel együtt sok százezren, millióan az Alternatívát! Igen, összefogás, összetartás az Európai alapjövedelem bevezetéséért lehetséges és szükséges..

Az alapjövedelem egy olyan új, korszerű eszköz, aminek a bevezetése mindenkinek személyesen is a hasznára válik, és ami egyben a társadalmi anyagi/gazdasági biztonságot stabilizálja, - és amivel egyszersmind véget vethetünk a kirekesztő szabadság korlátozó politikáknak! Érdeksérelmek nélkül.

***Mondj te is nemet a nélkülözésre, - és igent az Európai alapjövedelem bevezetésére! ***

- Hogyan is lehetne úgy szabadság, meg egyáltalán civilizált emberi világunk, amikor a piacgazdaság olyaténképpen való hibás működtetése történik, hogy a társadalmak egyre nagyobb csoportjai kirekesztve vannak az alapvető javak eléréséből, a létszükségleti megélhetésükből?!

- Ne habozz, Állj ki a jogaidért, magadért - csatlakozz te is az Európai alapjövedelem bevezetéséért indult Európai alapjövedelmi mozgalom hazai szekciójához a tetszik gombbal!
Egységben az igazságosság szelíd és határozott ereje !

Egyetemes alapjövedelem - havi fix. 10.950 ember kedveli · 628 ember beszél róla

www.facebook.com/Alapveto.Jovedelem