Miközben a kormány által tervezett internetadó lakossági ügyfelekre, és internet szolgáltatókra vonatkozó következményeiről már sokat írtak, kevés cikkben foglalkoznak arról, hogy milyen hatással lenne a cégekre, az ország technológiai fejlődésére, ezen keresztül üzleti potenciáljára.
Az erről szóló hivatalos kommunikáció ellenére a legtöbben belátják, hogy a szolgáltatók tovább fogják hárítani az adót. Elég megnézni a cégek számára is igénybe vehető előfizetési csomagokat, hogy lássuk, ezekben nincs 5000 Ft + ÁFA leadózható extraprofit.
Ha hivatalosan, forgalom alapon nem háríthatják tovább, akkor más módot fognak találni. A forgalom alapú elszámolást egyébként sem preferálnák a szolgáltatók, mivel ahhoz hitelesített módon kellene mérni mindenki forgalmát. A feltételezhető nyereségcsökkenés mellett a hitelesítés plusz költséget jelentene, akár több millió forintos nagyságrendben. Ráadásul rengeteg ügyfélszolgálati vitát jelentene, elég olyan esetekre gondolni, hogy a felhasználó saját forgalommérő programja mást mutat hónap végén, trójai vírusos lett a gépe, vagy más módon hekkelték meg.
A továbbhárítást legegyszerűbben az előfizetési csomagok áremelésével fogják tudni elérni. Ehhez viszont mindig az adott csomag maximális forgalmi limitjének megfelelő adó mértékével kell növelniük a költséget, de maximum 5000 Ft + ÁFA összeggel (feltéve, hogy ez a limit bekerül a törvénybe).
Egy internet nem internet
Már a magán felhasználók jelentős részének sem csak egy internet előfizetése van, ez még inkább jellemző a céges felhasználókra.
Akik ugyanis a munkájuk fontos részét végzik a neten keresztül, azok sok esetben alapból két internet előfizetéssel rendelkeznek. Ha a szomszéd utcai nyomócső cseréjekor egy elhibázott kapavágással két napra megszűnik a szolgáltatás, egy cég akkor sem maradhat internet nélkül.
Ugyanez a helyet azoknál a cégeknél, amelyek több telephelyen dolgoznak, így az 5000 Ft + ÁFA növekmény többszörösen jelentkezni fog.
Sok cégnél rendszeresen szükség van házon kívüli munkára, adott esetben internet hozzáférésre a külső munka közben. Mivel a munkavállalóktól nem várható el, hogy a saját előfizetésüket terheljék céges emailekkel, fájlokkal, így a céges mobilok számának megfelelő számú előfizetést érint az áremelkedés.
Nemrég fejlesztettünk egy bolthálózat részére olyan tabletes mobil alkalmazást, amely a hálózat boltellenőreinek munkáját segíti. A tabletes appon vehetik fel az ellenőrzési jegyzőkönyvet, aláírhatják, lefényképezhetik a bolt állapotát. Az eredmények azonnal megjelennek a központi rendszerben, segítve a gyorsabb reagálást, hibaelhárítást. Ez persze azt igényli, hogy minden tabletben legyen internet kapcsolat. Egy ilyen adó bevezetése a rendszer megtérülési idejét tolja ki.
De az internet kapcsolat kulcsszerepet játszik a taxikban lévő bankkártya terminálokban, a bubi bringarendszer gyűjtőállomásaiban, a NAV-hoz kötelezően bekötött pénztárgépekben, a teherautókba és kamionokba kötelezően bekötött útdíjfizető OBU egységekben, az útdíjellenőrző kamerákban, vagy a parkolócégek ellenőreinek kézi készülékeiben. De a hazai bolthálózatok sok ezer kasszagépe is interneten keresztül tölti le a friss árakat, termékinformációkat, és tölti fel a fogyásokat.
Ma még nem lehet megmondani, hogy az ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokat mennyivel fogja drágítani a cégek költségeinek növekedése, de valamennyivel biztosan.
Mit jelent a jövőre nézve?
Az Internet of Things, vagy a Big Data a legfelkapottabb buzzwordök az informatikai világban. Ezek lényege, hogy egyre több dolgot kapcsoljanak az internetre, és ezen eszközök adataiból a szerveren olyan információkat lehessen kibányászni, amelyek segítik a hatékonyabb működést. Riasztórendszerek, biztonsági kamerák, mérőórák, mezőgazdasági és ipari gépek, közlekedési eszközök, de még egy egyszerű termosztát is képes olyan adatokat szolgáltatni, amelyek elemzésével a hatékonyság növelhető.
A precíziós mezőgazdaság, amelynek nemzetközileg elismert hazai képviselője is van, abba az irányba halad, hogy a földeken minél több helyen apró szenzorok mérik a környezeti változásokat, és ennek elemzésével érhetnek el jobb termést. De ehhez folyamatosan mérni kell az adatokat, és felküldeni őket a szerverekre.
Az orvosi diagnosztikában sok helyen a mérés eredményét (pl. röntgenfelvételek) interneten keresztül küldik egy szerverre, és ott szoftverek elemzik.
Emellett az Internet of Things ígérete, hogy a jövőben a mindennapok eszközeinek meghibásodásai, vagy bármilyen beavatkozást igénylő helyzetei előre jelezhetők lesznek a folyamatos adatközlés elemzésével. A konvektorba, hűtőbe, autóba, vagy repülőgépbe szerelt szenzorok adatváltozásai alapján előre lehet majd tudni, hogy meg fog hibásodni, így a karbantartás miatti időkiesés minimalizálódhat. A londoni metrót idén pakolták tele szenzorokkal, a projekttől 30 százalékkal olcsóbb működtetést várnak.
Mindezekhez rengeteg internet kapcsolati pont szükséges, amelyek óriási mennyiségű adatot töltenek fel. Iparági előrejelzések szerint a gépek által generált internetes adatforgalom 2020-ra négyszerese lesz a jelenlegi teljes forgalomnak. Az informatikai szakértők ugyan a közeljövő egyik legnagyobb kihívásának látják az óriási adatmennyiség kommunikációjának, tárolásának és feldolgozásának kérdését, a netadó nem tűnik megfelelő megoldásnak erre a problémára.
De nem az Internet of Things az egyetlen terület, amely a cégek egyre erősebb internetfüggőségét jellemzi.
A cégeken belüli oktatások területe egyre inkább az internet. Ez rengeteg videó alapú tananyagot, és fájlok letöltését jelenti, amelyek jelentős adatforgalmat generálnak.
Bizonyos iparágakban évről évre nagyobb teret hódít a távmunka, amely szintén az előfizetések számát és az adatforgalmat növeli.
Mind távmunkában, mind irodai munkavégzésnél a jövőt egyértelműen a Software as a Service, és a Cloud computing jelenti. Vagyis az, hogy a szoftvereinket és adatainkat nem lokálisan, hanem az interneten tároljuk, azon keresztül érjük el. A Gmail, Dropbox, Office 360 csak három a soktízezer ilyen szolgáltatás közül. Ez a gyakorlatban folyamatos, és nagy mennyiségű fájl transzfert igényel.
Jelentős hatékonyságnövelő, és költségcsökkentő tétel a webkonferenciák, Skype meetingek használata. Ezek mára a nemzetközi megbeszélések alapjai a kis és nagy cégeknél egyaránt.
Ebből a - nem teljes - listából látni lehet, hogy a cégek számára talán még fontosabb a korlátlan internetes kapcsolat, mint a magánszemélyeknek. Lehetetlen működni nélküle. Így a netes forgalom megadóztatása megszüntetni nem fogja a fenti példákat, de a szolgáltatásokat drágíthatja.
Emellett a jövőbeli informatikai beruházásokat mérsékelheti, a tervezett rendszerek megtérülése nem lesz olyan vonzó a költségek növekedése miatt. A 2008-as krízis óta az informatikai beruházások amúgy is jelentősen visszaestek, túlnyomó részük csak akkor valósul meg, ha sikerül rá EU-s támogatást szerezni. Sokkal inkább támogatásra lenne szükség, mintsem egy új adóra.
A beruházásaikat visszafogó hazai cégek területeire pedig bármikor szívesen belépnek olyan külföldi szolgáltatók, amelyeket nem súlytanak ilyen plusz adókkal.
Összességében azt gondolom, kinyírni csak nagyon kevés céget fog ez a törekvés. De ha bevezetik, a netadó eredményeképpen az árak nőni, a beruházások csökkenni fognak, és a magyar cégek versenyképessége rosszabb lesz.
Kattints a Like gombra, és azonnal értesülsz róla facebookon, ha új poszt jelenik meg a Smart Tech Blogon: