Mit jelent az internetadó a cégek számára?

2014. október 30.

netado1.jpgMiközben a kormány által tervezett internetadó lakossági ügyfelekre, és internet szolgáltatókra vonatkozó következményeiről már sokat írtak, kevés cikkben foglalkoznak arról, hogy milyen hatással lenne a cégekre, az ország technológiai fejlődésére, ezen keresztül üzleti potenciáljára.

Az erről szóló hivatalos kommunikáció ellenére a legtöbben belátják, hogy a szolgáltatók tovább fogják hárítani az adót. Elég megnézni a cégek számára is igénybe vehető előfizetési csomagokat, hogy lássuk, ezekben nincs 5000 Ft + ÁFA leadózható extraprofit.

28 milliárd forint egy bizonytalan célra

2014. október 01.

Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy egyre több amerikai kockázatitőke-befektető tesz pénzt olyan startupokba, amelyek a "világ nagy kérdéseire" keresik a választ.

Befektetői szempontból már egy új megközelítésű prezentációkészítő szoftver, vagy egy új üzenetküldő alkalmazás is eléggé kockázatos. Azonban egy otthoni fúziós reaktor, vagy közösségi finanszírozású egészségügyi modell ötletére korábban minden befektető lecsapta volna a telefont. Ma viszont egyre több cikket olvasni a tech sajtóban, ami arról szól, hogy korábban elképzelhetetlenül elszállt ötletek megvalósítása mögé állnak be befektetők. Persze nincs szó arról, hogy minden VC mesterséges intelligenciát, vagy űrsiklót fejlesztő cégbe szórná a milliókat, de érezhető, hogy egy tendencia indult, amiben az elképzelhetetlen kezd elképzelhetővé válni, de legalábbis talán lehetségessé.

eu1.jpg

Dönthet-e mesterséges intelligencia egy ember életéről és haláláról?

2014. augusztus 06.

Az Én, a robot című filmben Will Smith karaktere azért gyűlölte a gépeket, mert egy korábbi autóbaleseténél, mikor egy tizenéves kislánnyal együtt a vízbe zuhant, a segítségükre induló robot gyors kalkulációja alapján az ő megmentésének volt nagyobb esélye, így ő tovább élhetett, a kislány viszont megfulladt.

Ez egy sci-fi jeleneteként érdekes dilemma, azonban a technológia fejlődése korábban teheti valós problémává, mint gondolnánk.

Mik lesznek a jövő legsikeresebb online közösségi szolgáltatásai?

2014. augusztus 01.

Hónapok óta cikkeznek róla, hogy nemsokára jön Magyarországra a taxigyilkos Uber. Aki nem tudná pontosan, a szolgáltatás tulajdonképpen egy mobilon elérhető taxi diszpécser alkalmazás, amelynek segítségével nem hivatásos taxisok - a hagyományos taxis viteldíjaknál olcsóbban - tudnak fuvarokat vállalni. Az ügyfél bankkártyával fizet az Ubernek, amely a jutalékát levonva átutalja az összeget a sofőrnek. Az utasok utólag értékelhetik az Uber taxisokat, és az értékelések minősége a későbbiekben hatással lehet a sofőr ügyfélszerzési lehetőségeire.

share_4.jpg

A 6 legértelmetlenebb okosholmi

2014. június 22.

Az utóbbi évek egyik leggyakoribb buzzwordje lett a “smart”, így egyre több terméket dobnak piacra ilyen előtaggal. Ahogy az élelmiszerbolti marketing kutatások rájöttek, hogy ha egy random termékre ráírják, hogy “C-vitaminos”, akkor harmadával többen vásárolják, úgy a smart jelölés is felkelti az emberek érdeklődését szinte bármelyik termék kapcsán. Legalábbis a gyártók így gondolják.

Siker vagy kudarc lesz a Bubi, a budapesti közbringarendszer?

2014. június 19.

Hetek óta morog a hazai internet a közbringa projekt csúszása (meg persze a tervezett díjazása) miatt. A korábban április-májusra ígért indulás jelenleg július közepére van kitűzve. A hírek szerint szoftverfejlesztési és rendszerillesztési problémák vannak. A cikkekből kimazsolázott részletek szerint problémák voltak az automaták számítógépeivel (nem reagáltak, nem váltottak nyelvet), és az intelligens zárakkal (fizetés nélkül is kinyíltak, vagy éppen parkoláskor nem nyíltak ki).

Hogyan tudott az áruház hamarabb egy lány terhességéről, mint a saját apja?

2014. június 11.

retail1.jpg

Az amerikai Target áruházlánc web oldalán a várandós nők részére van egy speciális regisztrációs mód, amivel különféle célzott többletszolgáltatásokhoz, kuponokhoz jutnak. Hogy jobban megismerjék ezen vásárlók igényeit, a cég adatelemzői különféle lekeresésekkel kezdték bányászni a vásárlási adataikat. Érdekes összefüggéseket fedeztek fel: Gyakran a második trimeszter kezdete táján nagy mennyiségben vásároltak szagtalan testápolót, illetve az első 20 hétben az átlagnál nagyobb mennyiségű kálcium, magnézium, és cink tablettákat. A szülés közeledtével pedig megnőtt az illatmentes szappan, az extra méretű vattalabda-csomag, és a kézfertőtlenítő vásárlásaik száma.

A hét technológiai hírei, amikről nem olvastál

2014. június 01.

Robotkrokodillal vizsgálják a vízilótrágya hatásait

A kenyai Mara folyó a vízilovak kedvenc nappali dagonyázóhelye. Több, mint 4000 víziló használja wc-ként is a folyót, a tudósok szerint ezzel komolyan veszélyeztetve a halállományt. Ugyanis a kéttonnás állatok mindegyike napi 10 kilónyi trágyát termel. Magas vízállásnál a folyó elmosta az elmosandókat, de a legforróbb hónapokban az ürülék a folyó fenekére rakódott, és az elszaporodó baktériumok lecsökkentették a víz oxigéntartalmát.

Milyen esélyeink vannak a robotmunka alapú gazdaságban?

2014. május 25.

Az alábbi poszt előzménye itt olvasható:
Húsz éven belül egy gép veszi el a munkádat

San Franciscóban minden reggel fehér buszok százai állnak be a megállókba, hogy munkába vigyék az embereket. De nem szállhat fel rájuk bárki. Ezek a buszok csak a Google, Facebook, Apple, és egyéb technológiai cégek munkatársait veszik fel. Tavaly decemberben tüntetések kezdődtek. A kirekesztettek nem engedték kiállni a fehér buszokat a megállókból, volt, hogy kiszúrták a kereküket, betörték az ablakukat. 

r2_2.jpg

A valós probléma az volt, hogy a környék technológiai központtá válása miatt óriási lett az árnövekedés (főként a lakások bérleti díjában). Emiatt lett egyre feszültebb San Francisco azon része, amelyik nem az IT iparban dolgozik. A csak a kiválasztottakat felvevő fehér buszok szimbólumok lettek, a nyilvános buszmegállókat ingyen használó tech cégek kirekesztő magatartását jelképezték a tüntetők számára.

Az eset jól mutatja, hogy a technológiai fejlődés okozta gazdasági egyenlőtlenség előbb-utóbb feszültséget, az pedig tetteket eredményez.

Honnan tudják, milyen gyorsan fut Ronaldo?

2014. május 24.

Az utóbbi években a focimeccsek alatt egyre több valós idejű statisztika jelenik meg a közvetítésekben. Melyik játékos mennyit futott, mekkora sebességgel lőttek egy szabadrúgást, hányszor passzolt rosszul egy játékos, vagy éppen milyen távon és milyen gyorsan futott Gareth Bale a Barcelona elleni emlékezetes góljánál (egyébként 65 métert, és 34 km/órával).

Gyakran nézek meccseket, és a technológia is érdekel, így utánakerestem: hogyan csinálják?

Húsz éven belül egy gép veszi el a munkádat

2014. május 22.

robot_4.jpg

2011-ben Marc Andressen, befektető és tech-guru írta, hogy "a szoftverek felfalják a világot". Arra a tendenciára gondolt, hogyan válnak újabb és újabb területek (zenehallgatás, filmnézés, vásárlás, személyszállítás, stb.) szoftver alapúvá. Véleménye szerint rövidesen minden cég szoftver alapú vállalattá változik majd.

Hogy teljes képet kapjunk, szoftver helyett gépekről kell beszélnünk, mert a jövőnk teli lesz szenzorokkal, robotokkal, egymással kommunikáló tárgyakkal, és a mögöttük futó irányító és elemző szoftverekkel.

4 izgalmas startup az élhetőbb jövőért

2014. május 18.

Hajléktalan-támogató web oldal, elektromos taxi, mobil lakás természeti katasztrófák esetére, és egy ötletes marketplace lettek a nyertesei a Washingtonban megrendezett startup verseny okosváros kategóriájának.

Az okosvárosok koncepciójának fontos eleme, hogy nem lehet mindenre a kormányzattól várni a megoldást, hanem a közösségek is hozzájárulnak kreatív ötletekkel az élhetőbb környezet megvalósításához. 16 ilyen kezdeményezés versenyzett a The Challenge Cup Smart City kategóriájában.

19 éves fiú ötlete mentheti meg a műanyagtól fuldokló vízi állatokat. Vagy nem.

2014. május 17.

gyre1.jpg

Több évtizede megoldatlan súlyos környezetvédelmi probléma az óceánok szennyezettsége. Bár a szakértők több tízmillió tonna szemétről beszélnek, a vizekben úszó műanyag mennyiségét nehéz megbecsülni, mert a napsugárzás, a sós víz és a hullámok hatására egy idő után a palackok, zacskók, és egyéb tárgyak szétmállanak (de nem tűnnek el), és milliméteres darabokban úsznak a vízben. A problémát azonban mutatja, hogy az Atlanti óceán bármely részéről vett vízminták mindegyike tartalmaz műanyag részecskéket.

Az élővilágra tett hatásukról is sok rémisztő fotót láthatott, akit érdekel a téma. Műanyagzacskótól megfulladt teknősök, döglött madarak öngyújtóval és dugóval a gyomrukban, műanyag hurokban vergődő fókák mind keringenek a neten. De hogy ne gondoljuk, hogy ezek csak távoli problémák, a halak által elfogyasztott kemikáliák ránk is hatással lehetnek, amikor megesszük őket.

Napelemek kerültek a Fehér Ház tetejére

2014. május 16.

Barack Obama gesztusértékű bejelentést tett 2 milliárd dollár elkülönítéséről, amiből az amerikai kormányépületek alternatív energiafelhasználását fejlesztik majd.

Az esemény apropója, hogy befejeződött egy csaknem két éve indult projekt, amelynek keretében a Fehér Ház tetejére napelemeket szereltek föl. Állítólag biztonsági okokból nem fedték be az egészet, kb. egy átlagos családi ház ellátására elegendő napelem került fel.