Magyarország a kutatás-fejlesztésre fordított pénzek tekintetében nincs túl előkelő helyen az Európai Unióban. Ezért különösen érdemes odafigyelni, ha a hazai piac valamelyik szereplője nemzetközi elismerést kap.

A SmartVineyard (Szőlőőr) előbb a Cambridge-i Egyetem CUTEC startup versenyén került a tíz legjobb projekt közé, nemrég pedig az Intel Business Challenge Europe versenyen került a döntőbe. A szeptember 8-11 közt lebonyolított rendezvényen derül majd ki, hogy a 24 döntős csapat közül kit ítélnek a legjobbnak. Bármi legyen is az eredmény, a szűk válogatásba bekerülni is nagy teljesítmény a budapesti csapattól.

A SmartVineyard, vagy magyarul Szőlőőr-nek hívott rendszer a szőlőtermelőknek kínál megoldást arra, hogy a szőlőjüket hatékonyabban védjék a fertőzésekkel szemben. A peronoszpóra, vagy a lisztharmat ugyanis nagyon gyorsan terjed, és az arra hajlamos fajtáknál akár a teljes termést képes tönkretenni. A termelők a kár ellen hajlamosak túlpermetezni, ami költséges, és környezetromboló hatású. Mivel a fertőzések kialakulása jól körülírható környezeti körülményekhez (pl. levélnedvesség, páratartalom, csapadék), illetve azok bizonyos kombinációihoz köthető, így ha folyamatosan mérik ezeket, lehetőség van megelőzni a betegségeket, vagy a terjedésüket idejében megakadályozni. Nem mindegy azonban hogy hol, és hány helyen mérik ezeket. A szőlőföldeken több mikroklíma alakulhat ki, amely részben a nagy kiterjedés, részben a domborzati különbségek miatt adódik. Így előfordulhat, hogy a műszerek mindent rendben találnak, holott a tábla egy részén már kialakult a fertőzés. A SmartVineyard fejlesztői szerint a megfelelő megoldás a többpontos mérés.

A Szőlőőr rendszer két részből áll, a mérőkészülékből, amit a szőlőben állítanak fel több helyen, és egy szoftverből, amely a készülékekről jövő adatokat elemzi és jeleníti meg a gazdáknak, hogy mefelelő döntéseket hozhassanak.

A készülékek napelemmel működnek, percek alatt felállíthatók a szőlőben, és képesek a folyamatosan mért adatokat a központi adatbázisba továbbítani. A szoftver pedig ezekből az adatokból PC-n vagy okostelefonon elérhető grafikonokat készít a fertőzések előrejelzésére.

Azt gondoltam, érdemes jobban megismerni a fejlesztők koncepcióját egy email interjú keretében. A Szőlőőrt fejlesztő Quantislabs kft. részéről Huszthy Balázs válaszolt.

Hogyan jött az ötlet? Miért pont a szőlőművelés területére fejlesztettek megoldást?

Cégünk ügyvezetőjének családja (aki egyébként a Szőlőőr – SmartVineyard technológia ötletgazdája is) már több évtized óta szőlészkedik, míg ő maga pedig informatikai mérnök. Svájcban tanult, ahol lehetősége volt szenzorhálózatok fejlesztésén dolgozni. A kettő (a családi szőlészet szeretete és a szenzorhálózatok iránti érdeklődés) kombinációja adta az ötletet, illetve vezetett a SmartVineyard technológia kifejlesztéséhez. A szőlésznek ugyanis nincsen elég kézzelfogható információja a szőlőbetegségekről, a szenzorokkal pedig le lehet mérni a szőlőbetegségek kialakulásában szerepet játszó éghajlati paramétereket melyekből – különböző algoritmusok segítségével – fertőzési kalkulációk készíthetőek.

A web oldalukon olvasottak alapján 2008 óta folyik a kutatás-fejlesztés, amelynek eredményeképp elkészült a rendszer. Ez meglehetősen hosszú idő. Mi volt a legnehezebb technológiai feladat a fejlesztésben?

Az, hogy 2008 óta folyik a kutatás-fejlesztés azt igazolja, hogy fejlesztési eredményeink célba érnek, amihez azonban idő kell. Ez idő alatt a legnagyobb kihívás talán az volt, hogy a szőlészetet érintő valós problémákra adjunk olyan technikai megoldást, amely az ügyfeleink számára használható és nem csak a biológiai kutatásban résztvevő tudósokat látja el adatokkal.

Egyrészt egy olyan speciális szenzor lett kifejlesztve, mely egyszerre méri a levélnedvességet, hőmérsékletet, és a páratartalmat. A szenzor különlegessége, hogy hordozható és más szenzoroktól eltérően könnyen a levelek közé helyezhető. És természetesen a termékfejlesztést rendkívül hosszú kutatómunka előzte meg. (matematikai modellek, algoritmusok, szőlőbetegségek, stb.). Emellett a szoftveres részt úgy kellett kialakítani, hogy a szőlészek a grafikonokon, táblázatokon keresztül kínált információkat könnyen megértsék és hasznosnak tartsák.

Hogy látják, az ügyfelek számára egy ilyen rendszernél inkább a hardver (helyi, folyamatos mérési adatok megléte) a fontosabb, vagy a szoftver (mérési adatok grafikus megjelenítése, döntéstámogatás)? 

Mindkettő egyforma jelentőséggel bír. A hardver (a precíziós szenzorok) a pontos adatok méréséhez elengedhetetlen. Ha nem megfelelőek a mérési adatok, akkor a termelők pontatlan információkhoz jutnak a betegségeket, fertőzéseket illetően, amiből nagy káruk (termésveszteség) származhat. A szoftver szintén rendkívüli fontosságú, hiszen ha átláthatatlan, és bonyolult a használata, akkor nem lesz megfelelően alkalmazható a felhasználó számára. A kettő dolog tehát szervesen összefügg. Többek között ez különböztet minket meg a konkurenciától: léteznek hasonló rendszerek, amelyek szimpla mérőműszerek saját felhasználói felület nélkül (itt a monitoringot belső szakemberek végzik, tehát a felhasználó például szöveges formában kap információt egy külső szakembertől). Illetve léteznek olyan döntéstámogató rendszerek, melyek nem tartalmaznak hardvert – ezek többségében GPS koordináta alapján adnak információt a felhasználónak, de ezek pontatlanok. Nálunk a kettő együtt ötvözve van, ami az egyik oka a SmartVineyard sikereinek.

A precíziós szőlőművelés a helyi méréseken kívül más elemeket is tartalmazhat (pl. remote sensing, hőtérképek), amelyeket külföldön már több helyen alkalmaznak. Tervezik-e, hogy a SmartVineyard együtt tudjon működni ilyen rendszerekkel? Tervezik-e esetleg ilyen irányban bővíteni a rendszert (pl. a szőlő kamerás, szenzoros mérése drónok vagy szatelit képek segítségével)? Mennyire adaptálható akár a hardver, akár a szoftver más területre (pl. melegház, dísznövény, gyümölcsös, stb.)?

Rengeteg termékfejlesztésre vonatkozó ötletünk van, amelyek már túlmentek az ötlet szintjén. Több elképzelésünk már tervezési, megvalósítási fázisban van, de ezekről részleteket még nem árulhatunk el. Annyi mindenesetre biztos, hogy nem csak a szőlészek, hanem más növénykultúrákkal foglalkozó termelők felé is nyitni szeretnénk. 

Inkább hardver (pl. többféle mérés), vagy inkább szoftver (pl. szimulációk, döntéstámogatás) irányában látnak jövőbeli továbbfejlesztési lehetőségeket?

Mindkettő. Ahogy arról már korábban szó esett, nálunk a hardver és a szoftver együtt játszik rendkívül fontos szerepet. Külön-külön egyik sem tud egy olyan sikeres és könnyen használható szolgáltatást nyújtani mintahogyan együtt. Ezért a lehetőségeket kizárólag a hardver és a szoftver együttes fejlesztésében látjuk.

A SmartVineyard jelenleg a mérésben és a döntéstámogatásban segít a gazdáknak. Látnak-e lehetőséget pl. öntözési rendszer automatizált irányítására a mérési adatok alapján?

A precíziós mezőgazdaságban nagyon fejlett technológiákkal találkozhatunk, ilyenek például a GPS által vezérelt traktorok. Mi is látunk lehetőséget az automatizált irányításban, de termékfejlesztésre vonatkozó konkrét információkat sajnos nem adhatunk ki.

Hasonló külföldi projekteknél olvastam, hogy földbe helyezett talajnedvesség, talajhőmérséklet szenzorokat is használnak. Kíváncsi lennék, technológiai vagy mezőgazdasági-szakmai okai vannak, hogy a Szőlőőr nem használ ilyen szenzort? 

A talajnedvesség szenzor bevetésével is foglalkozunk, azonban néhány plusz- adat helyett szeretnénk a szőlészetek számára valós problémákat megcélzó technikai megoldást nyújtani amely komoly megtérülést hozhat és komoly értéket képvisel.

A szőlészetek számára a talajnedvesség néhány pontban a pusztán mérési adat közlése nem hozna komoly megtérülést, tudniillik a szőlő gyökerei a talajtól lényegesen mélyebb rétegekbe hatolva is képesek nedvességhez jutni, amely már túlmutat az egyszerű talajnedvesség-mérésnél és komplexebb, talajerózió, és a talajréteg alatti víz-záró rétegek feltérképezését és modellezését igényli - helyszínenként nagyon sűrűn elhelyezett szenzorral, akár műhold felvételeket bevetve, amely komoly beruházást igényel a szőlész számára.

Külföldre terjeszkedést terveznek? Ha igen, hazai startupként miben látják a terjeszkedés legfőbb akadályát?

Természetesen tervezünk. Sőt, technológiánk már most is számos külföldi országban jelen van. (Ausztria, Szlovákia, Németország, stb…) A terjeszkedés egyik akadálya, hogy olyan szektorban vagyunk jelen, ahol a piacot egyfajta konzervativizmus jellemzi: azaz szőlészek, borászok ilyen jellegű technológiák hasznosságáról való meggyőzése nem egyszerű feladat. A precíziós szőlészeti technológiák még rendkívüli újításnak számítanak, így sok szakember egyenlőre még bizalmatlan ezen megoldások iránt. Ennek ellenére megvannak a módszereink a meggyőzésre, aminek köszönhetően az utóbbi években jelentősen növeltük a SmartVineyard felhasználóinak számát. A terjeszkedés másik problémája a nyelvi tényező: a hagyományos bortermelő országokban (Olaszország, Spanyolország, Franciaország, stb…) a szőlészeti döntéshozók nagyon kis része beszél angol nyelven, így meglehetősen nehéz velük kommunikálni. Éppen ezért a SmartVineyard szoftver már több európai nyelven is elérhető.

Miben más a SmartVineyard, mint a konkurrens külföldi megoldások? Mivel tervezik meggyőzni a külföldi gazdákat?

Mint azt korábban említettem, SmartVineyard precíziós szenzorokból (hardver) és szoftverből is. Ezek egymás nélkül elengedhetetlen. Más megoldások nem, vagy csak nagyon kevés esetben kínálnak ilyen jellegű kombinációt. A másik nagy előnyünk az adatok pontossága: mivel nagyon nagy pontosságú szenzorokkal dolgozunk, az adataink és ezáltal a fertőzés előrejelzéseink is megbízhatóbbak.

Amit még fontos kiemelni az a mikroklímák monitorozása. A szőlőbetegségek kialakulása jól meghatározható időjárási paramétereknek köszönhető. A szőlőföldek jellemzően dombvidékeken helyezkednek el, ahol akár néhány hektáron belül is különböző mikroklímák alakulnak ki. Ez azt jelenti, hogy a betegség a szőlőföld egyik területén már megjelenik, míg a másikon még nem alakult ki a feltétele. A szőlész így pontosan tudja, hogy melyik területen mikor, és milyen betegség ellen kell védekezni, ennek köszönhetően pedig rengeteg vegyszert tud megtakarítani.

Emellett a SmartVineyard kialakításánál a termék könnyű (önállóan való) telepítése és használata is nagy hangsúlyt kapott. A készülék egy közepes méretű dobozban is elfér, így a világ minden tájára egyszerűen szállítható. Ráadásul egyénileg, mindössze 20 perc alatt is felszerelhető – minden informatikai és mérnöki tudás nélkül. Ezzel szemben más megoldások rendkívül robusztusak, szakember kell a beüzemeléséhez, vagy éppen a grafikonok, előrejelzések értelmezéséhez.