Az alábbi poszt előzménye itt olvasható:
Húsz éven belül egy gép veszi el a munkádat
San Franciscóban minden reggel fehér buszok százai állnak be a megállókba, hogy munkába vigyék az embereket. De nem szállhat fel rájuk bárki. Ezek a buszok csak a Google, Facebook, Apple, és egyéb technológiai cégek munkatársait veszik fel. Tavaly decemberben tüntetések kezdődtek. A kirekesztettek nem engedték kiállni a fehér buszokat a megállókból, volt, hogy kiszúrták a kereküket, betörték az ablakukat.
A valós probléma az volt, hogy a környék technológiai központtá válása miatt óriási lett az árnövekedés (főként a lakások bérleti díjában). Emiatt lett egyre feszültebb San Francisco azon része, amelyik nem az IT iparban dolgozik. A csak a kiválasztottakat felvevő fehér buszok szimbólumok lettek, a nyilvános buszmegállókat ingyen használó tech cégek kirekesztő magatartását jelképezték a tüntetők számára.
Az eset jól mutatja, hogy a technológiai fejlődés okozta gazdasági egyenlőtlenség előbb-utóbb feszültséget, az pedig tetteket eredményez.
Tech vs mindenki
Sokak félelme, hogy a gazdagodó technológiai elit, és az állásaikból a gépek miatt kiszoruló, lecsúszó középosztály ellentéte egyre forróbb lesz a jövőben. A munkaerőpiac jövőjét vizsgáló tanulmányok ugyanis abban megegyeznek, hogy az informatikához értő munkavállalókra egyre nagyobb kereslet, és egyre magasabb fizetés vár. A több pénzért pedig egyre komplexebb megoldásokat kell kidolgozniuk arra, hogy az összes többi állás automatizálható legyen.
Ahogy a technológia fejlődik, egyre több munka folyamatait lehet lefordítani gépeknek betanítható, repetitív részfeladatokra.
Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint mai technológiákkal az állások 47 százaléka kiváltható
Leírok itt egy gondolatkísérletet egy lehetséges forgatókönyvre.
Először a raktári robotok átveszik a termékek raktáron belüli kiválasztásának és szállításának feladatát. Később már képesek az odaszállított termékeket lepakolni az önmagukat vezető teherautókról, és kipakolni a polcokra. Természetesen a termékek információit és árváltozásait is képesek lekezelni. Később a húst és sajtféléket is méretre tudják vágni. Ha már ez megvan, akár az ügyféllel is kommunikálhatnak. Végül, milliónyi vásárló bolton belüli mozgásából, vásárlásaiból épített adatbázisokat elemző big data szoftverek olyan mintákat találnak, amellyel döntéseket hozhatnak az akciózás, vagy a termékelhelyezés finomításairól. Végül emberi erőforrással már csak a robotok felügyeletét, és irányítását kell végeztetni.
Lehet, hogy nem így lesz. Ahogy korábbi válságok után történt, lehet, hogy most is kell még néhány év a kilábalás után, hogy a munkaerőpiac magához térjen. De elképzelhető az is, hogy az alábbi grafikon (az amerikai ipari termelési és foglalkoztatottsági mutatók) tendenciája állandó marad, és csökkenő foglalkoztatottság mellett egyre magasabb termelékenységet produkál.
Sőt, elképzelhető, hogy a jelenleg is zajló fejlesztések a szolgáltatási szektor állásait is erodálni fogják. Ahogy megjelennek a termékesített, és sikeres szoftver/hardver megoldások, a technológiai szektor egyre jobban virágzik majd. Persze mindez apró lépésekben történik, de az élőmunka-kereslet csökkenése a dolgozók alkupozíciójának romlásával, és fizetéscsökkentéssel fog járni. Bár a változás nyilván az egész világon megtörténik (a kínai Foxconn egymillió munkahelyet tervez robotokkal kiváltani), de a Szilícium-völgy mindig is a szimbóluma lesz az IT terület eltávolodásának, főleg ahogy az egyéb szektorokban dolgozók egyre kevesebben engedhetik meg maguknak azt a környéket.
Növekvő technológiai egyenlőtlenség
A gazdasági egyenlőtlenség tehát növekedni fog, a gazdagok és szegények közti határvonal valahol a "technológiai szektor (plusz olajipar, pénzügy) vs mindenki más" mentén húzódik majd.
Az egyes iparágak olyan spirálba kerülhetnek, amik még inkább katalizálják a változást: A létbizonytalanságban lévő lakosságra a spórolás jellemző. Ha az egyik szereplő a gépesítésen keresztül nyomottabb árakat tud biztosítani, többen pártolnak hozzá. A versenytársainak tehát követniük kell a példáját. Az automatizálás miatt elszegényedő rétegek akaratlanul így gerjeszthetik tovább a gépesítést.
A szerveződés, szakszervezeti tevékenység gyakori önvédelmi mechanizmus a sok munkavállalót tömörítő szektorokban. Mindenki emlékszik a BKV/BKK megszorításainál a hetekig tartó, sztrájkokkal tűzdelt tárgyalásokra. De a dolgozói oldal csak addig egyenlő fél a tárgyalásokban, amíg a munkájának értéke megkérdőjelezhetetlen. Amint lecserélhető, mondjuk vezető nélküli villamosokra, a szakszervezet képessége a nyomásgyakorlásra meredeken csökkenni fog.
Ilyen változásokra a kormányoknak is válaszolniuk kell majd. A minimálbérek emelése (amiért Obama is kampányolt az utóbbi időben) rövid távú megoldást nyújthat ugyan, de logikusan éppen az automatizálásra motiválja a cégeket. Sokan - például Bill Gates is - az adórendszer újragondolását javasolják.
A vezető hatalmak kormányai eddig nem voltak különösen fogékonyak a szegénység felszámolására, feltéve, hogy országukat óceánok választják el a szegények masszív tömegeitől. De mi lesz, ha a saját országukban jelenik meg 20-30%-os lecsúszott réteg?
A jövőnk alakulásának egyik legjelentősebb kérdése lesz, hogy milyen választ fognak kitalálni a kormányok erre a problémára. Amennyiben a gépesítés a valóságban is olyan ütemben zajlik majd, mint ebben a gondolatkísérletben, úgy nemsokára - a már vagy tízezer éve - a munkán, és az érte járó fizetésen alapuló társadalmi berendezkedésünk kérdőjeleződhet meg.
Alapjövedelem
Egyesek szerint a néha már pedzegetett feltétel nélküli alapjövedelem, lehet a megoldás. Pénzre ugyanis mindenképp szükségük lesz az embereknek, anélkül senki nem fogja tudni megvenni a technológia legújabb termékeit, megáll a kereskedelem.
Az alapjövedelem ugyan feltehetőleg kevesebb lenne egy normál fizetésnél, de a gépesítés áresésekkel is jár. Ha a termékekből, de főként a szolgáltatásokból kivesszük a legdrágább összetevőt, az emberi erőforrást, akkor jóval olcsóbban lesz elérhető minden.
Jelenleg az alapjövedelmet a vonatkozó kutatások szerint a legtöbben elutasítják, a lusta, céltalan emberek kommunista ötletének tartják. Azonban jelenlegi gondolkodásunkat erősen áthatja a munka és munkabér alapú berendezkedés.
Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint mai technológiákkal az állások 47 százaléka kiváltható. Ha a fenti grafikont elméletben kiterjesztjük más ágazatokra is, és feltesszük, hogy a technológia segítségével egyre növekvő termelékenység, hatékonyság mellett egyre kevesebb emberi munkára lesz szükség, akkor az alapjövedelem szükségszerűséggé válhat.
"Húsz év múlva a technológia miatt rengeteg szakmában a munkaerő iránti igény jelentősen alacsonyabb lesz. Azt gondolom az emberek erre nincsenek felkészülve."
Bill Gates
Nyilván lesznek új állások, hiányszakmák, de hiába lesz szükség mondjuk sokkal több big data analitikusra, a munkájukat elvesztett buszsofőrökből kevesen lesznek átképezhetők. Ezzel egyáltalán nem akarom degradálni a buszvezetői szakmát, csak az eltérő készségek miatt írtam példának. Az átlag patikus készségei sem alkalmasak arra, hogy új eljárásokat találjon ki a patikai robotok hatékonyságának növelésére.
Ahogy az élőmunka lemorzsolódásával nő a munkanélküliség, lesz egy átmeneti időszak, amíg nagy lesz a társadalmi feszültség. Hogy az elégedetlenség, tüntetések meddig tartanak majd, az nagyban függ a kormányok megoldásaitól. Ezért kellene minél korábban elkezdeni a kormányoknak felkészülni erre az új világra, és előre gondolkodni megoldásokon.
Mert ha megtörténne az alapjövedelem bevezetése, még akkor is óriási stresszhelyzetet okozna az "aki nem dolgozik az ne is egyék"-en szocializálódott tömegeknek, hogy mit is kezdjenek magukkal a jövőben.
Előre gondolkodni sosem árt, különösen, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a fenti problémák még a mi életünkben, 20-30 éven belül eszkalálódni fognak, de az biztos, hogy a gyerekeink életének meghatározó feladatai lesznek.
Nyilván ez az egész poszt csak elmélkedés, és senki sem tudná ma nagy bizonyossággal megmondani, mi is fog történni. Vagy generálódik ugyanannyi új munka, mint amennyi megszűnik, és akkor örülünk, vagy kevesebb új állás lesz, de azért nem omlik össze minden, esetleg alig lesz állás, és ki kell találnunk valamit a kapitalizmus helyett.
De azt gondolom, amikor az életünket gyökeresen megváltoztató jövőbeli technológiáról beszélünk, nem biztos, hogy androidokra, öntudatra ébredt Skynet-re, vagy a szingularitásra kell gondolnunk. Sokkal inkább a tevékenységeket apró, egyszerű lépésekre lebontó, azokat kiváltó szoftverekre és hardverekre, amelynek a végén csak az marad, ami emberi: a megérzés, a kreativitás. A kérdés az lesz, hogy ezeken a területeken lesz-e elég feladat mindannyiunknak.
Kattints a Like gombra, és azonnal értesülsz róla facebookon, ha új poszt jelenik meg a Smart Tech Blogon: